Nádasdy kastély, Nádasdladány

A Nádasdyak évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Zsigmond király idején már főispáni rangot viselt Nádasdy Mihály, akit az uralkodó a Sárkányrend lovagjai közé is beválasztott.

Mátyás uralkodása alatt Nádasdy Ferenc egy páncélos ezred parancsnoka, fia, Tamás pedig a mohácsi vész után Ferdinánd híveként bárói címet szerzett, majd 1554-ben a nádori tisztséget is ő töltötte be. Az ő fiát, Ferencet, - aki kiváló hadvezérként ismeretes a török időkből - kortársai "Fekete bégnek" nevezték. A grófi rangot 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak. Fia, Ferenc, fontos tisztségeket töltött be: országbíró, majd királyi helytartó volt.

A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért azonban 1671-ben kivégezték, vagyonát elkobozták. Tíz év után, 1681-ben kártalanították a tizenegy árvát, ettől kezdve ismét fontos pozíciókat töltöttek be a család tagjai: Nádasdy Ferenc császári generális, fia, Ferenc, tábornagy a hétéves háborúban. Az ő fia, Lipót Flórián, a főkancellári tisztség mellett megkapta a Komárom megyei örökös főispánságot is.

Dédunokája, Lipót, és neje, gróf Forray Júlia a reformkori Magyarországon az irodalom, a művészet és a jótékony intézmények pártolóiként váltak híressé. Nádasdy Lipót a 19. század közepén vásárolta meg a sárladányi uradalmat. 1859-ben a település nevét - belügyminiszteri engedéllyel - Nádasd-Ladányra változtatta. Fia, gróf Nádasdy Ferenc 1873-ban kezdett itt nagyszabású építkezésbe. Művelt arisztokrata lévén, Ferenc még 1857-ben irodalmi díjat létesített, megalapította az első Nádasdy Alapítványt. A díjat az MTA-nál letett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta meg híres eposzát, a Buda halálát.

 

A kastély mai alakját1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész tervei alapján átalakították ki, romantikus-Tudor-stílusban.

Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, de megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága is, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. Külön érdekessége az épületnek, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem egy kertben emelt külön épületben kapott helyet; az ételt föld alatti síneken juttatták el a főépületbe.


 

 

 

 

A legenda szerint a Nádasdy család segítette IV. Béla királyt, amikor a nádasban bujkált a tatárok elől, csak ők ismerték a rejtekhelyét, állítólag vadkacsával etették. Ezzel magyarázzák a címerükben szereplő vadkacsás motívum eredetét.​

 

 


A kastély egyik legszebb terme az Ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos arcmásait állították ki. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról.

Az előkelően berendezett kastély termei között a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.

Belső terek


 

 

 

 

 

 

Még van mit javítani !!!


Csopak naptár 2017

Csopak Község Önkormányzata által meghirdetett Naptárfotó 2017 pályázaton az alábbi képem került be a falinaptárba.


Grác, Eggenberg kastély

Stájerország legnagyobb és legszebb barokk kastélya a Grác belvárosától 3 km-re fekvő Eggenberg kastély (Schloss Eggenberg).

Grác nyugati szélén Balthasar Eggenberger vásárolta a nemesi birtokot 1460-ban. Az Eggenberg család egyszerű patrícius család volt az 1400-as években, Balthasar Eggenberger azonban III. Frigyes német-római császár bankára lett, birodalmi pénzverési joggal bírt.

Az 1568-ban született Johann (Hans) Ulrich Eggenberg, Ferdinánd főherceg — a későbbi II. Ferdinánd császár — szolgálatába állott, a nemzetközi ügyekért felelt, 1625-ben egész belső Ausztria helytartója lett. Ez a pozíció a császár utáni második leghatalmasabb emberré tette. II. Ferdinánd bizalmasaként és miniszterelnökként egy grandiózus palotát álmodott meg, amely az új pozícióját hivatott tükrözni. 1625-ben felkérte a milanói tervező, festő és építész Giovanni Pietro de Pomist egy új palota tervezésére, melyet a spanyol Escorial ihletett.  Az épület 1635-36 között készült el, majd a díszítését 1646-ig fejezték be.

A 16. századot és a 17. század elejét a misztikus természetfilozófia uralta. Ez tükröződik vissza az Eggenberg-kastély építésében is. Az épület négy saroktornya a négy elemet ábrázolja, és a négy égtáj felé tájolták. 365 külső ablaka van, az év napjainak megfelelően. Emeletenként 31 szobát alakítottak ki, a leghosszabb hónapok napjainak megfelelően. A kastélyban 24 fényűző szobát találunk, ahány órából áll egy nap. Ennek a 24 szobának pontosan 52 ablaka van, mint a hetek száma az évben. A „bolygóteremben" 8 ablak nyílik (ennyi „bolygót" számláltak akkoriban, beleértve a Napot és a Holdat is). A díszteremben a hét minden napjának és az év 12 hónapjának szimbólumát is megtaláljuk.

A kastély a Herberstein család birtokában maradt 1939-ig, amikor is állami kézre került a II. világháború előtt. Ausztria legrégebbi múzeumhálózata, az 1811-ben alapított Joanneum kezelésébe került. A világháború okozta károk helyreállítását követően 1953-ban nyílt meg a nagyközönség számára a kastély.

 

A korhű termekben a mai napig nincs elektromos világítás csak gyertyafény.

Berlin, birósági épúlet

A Berlin Mitte kerületében található bírósági épület 1896-1904 között épült szecessziós (Jugendstil) stílusban, Paul Thomer és Rudolf Mönnich tervei alapján. Építésekor a Stadtschloss után a második legnagyobb épület volt Berlinben. A városrendezés miatt (1969) részben lebontott épület legszebb része a magas, boltíves, ívelt lóhere alakú lépcsőház. Mérete: 23x 35 méter alapterületű és 28 m magas. Két oldalán egy-egy kettős spirál lépcső található.



Fotó ilusztrációk Kosztolányi Dezső verseihez.

 

Ezek a fák


Ezek a fák

a fák, a fák.

A napsugár felé, a tág

egekbe lustán nyújtózkodnak át

a fák.

 

 

Egyedül

Magam vagyok, rám hull a végtelenség,
a fák, a lombok ezre eltemet.
Olykor fölém cikáznak még a fecskék,
nem láthat itten senki engemet.

A táj az ismeretlen mélybe kékül,
nincs semmi nesz a lombokon, a fán,
s tűz-csókokat kapok a tiszta égtül
Én, a merész és álmodó parány.

Egyszerre az ősfélelem legyűr,
a lég üres, kihalt a szó, a hang,
s én sápadottan fekszem itt alant.

A föld szorít, s fölém végetlenül
tágul ki, mint egy kék üvegharang,
a végtelenbe nyúló kékes űr.

 

 

Azon az éjjel

 

Azon az éjjel

az órák összevissza vertek.

Azon az éjjel

holdfényben úsztak mind a kertek.

 

 

Kék virágok közt

 

Hogy búsan a vonatra szálltam,
lenn volt az éji szürkület,
és a sötét mezőkre nézve,
szóltam: "Mi rossz tenélküled."

Nappal van... A vasút a rétet
ujjongó kedvvel futja át,
friss illat árad messze-messze,
körül virágzó tarkaság.

A szélbe kék virágok ingnak,
s én tőlük félve kérdezem:
"Kék lányszemek, kéklő virágok,
felkelt-e már hű kedvesem?"

A kék virágok integetnek:
"Most kel fel épp hű kedvesed,
rád gondol és a szíve úgy fáj,
szemei könnytől nedvesek!"



Csopak naptár 2016.

Csopak Község Önkormányzata által meghirdetett Naptárfotó 2016 pályázatra beküldött 122 fotó közül az alábbi képem került be a falinaptárba.


Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége (Sipeki villa)


Dr. Sipeki Balás Béla Zalamegyei főispán Lechner Ödön építészre bízta a Városligetben épülő villája tervezését. Az épület 1905 tavaszán készült el. A villa értékének nagyobbik hányadát a budapesti vakok egyesületére hagyományozták, a fennmaradó részt 1947-ben vásárolta meg a budapesti vakok szövetsége.

A magyar és keleti ornamentika felhasználásával kifejlesztett sajátos formavilág, a meseszerű homlokzatok, a logikus alaprajzi szervezéssel társuló nagyvonalúság, az újszerű építőanyagok és megoldások együtt eredményezik a Lechner-féle épület bámulatos összhatását. A ház a század eleji villa-építészet egyik remeke. Zsolnai-kerámiákkal díszített márványkandallója ipari műemlék.


Ametrikai autó

Az INDEX  honlapján megjelent "Ideje leszámolni az amerikai autók legendájával" c. cikk

( http://index.hu/fortepan/2015/06/21/fortecar/ )  részlete egy FORTEPAN fotómmal.


FORTEPAN fotóim:

http://www.fortepan.hu/?tags=T%C3%B3th+K%C3%A1roly+dr&x=17&y=5&view=query&lang=hu&q

 


„Vannak vidékek legbelül"

A Monor Környéki Strázsa Borrend „Vannak vidékek legbelül" országos fotópályázatán kiállításra került „Egészségünkre" c. felvételem.

 

 

A pályázatról szóló riportban (Mokka TV 2) megjelenő fotóm "Ócsai pince" (ami nem került a falra).

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Az 1825-ös reformországgyűlésen felmerült az akadémia alapításának szükségessége. Gróf Széchenyi István (1791–1860) „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden birtoka egyévi jövedelmét.

Tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat, 1830-ban kezdhette meg. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler tervei alapján. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.


Várkert Bazár

Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.

Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.

1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.

A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.

A felújítást 2011-ben határozták el; a finanszírozás, tervezés és a közbeszerzés után a kivitelezés 2013 nyarán kezdődött. 2014. április 3-án adták át az elkészült műemléki részt,  amit három nap alatt több mint ötvenezren tekintettek meg. Április 7-én, az országgyűlési választások másnapján a várkert ismét bezárt és elkezdődött a második ütem építése, mely multifunkcionális rendezvényközpontot, 300 férőhelyes mélygarázst és reneszánsz kertet foglal magába, és 2014 augusztus 29-én került megnyitásra.



Motívumok:






 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Elöző nevén Magyar Állami Földtani Intézet az ugynevezett „kék szecesszió" stilusában épült. Az épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el.

 

Világító ásványok – A Cherepy gyűjtemény

Az ásványok a világ egyik legnagyobb fluoreszkáló ásványokat tartalmazó lelőhelyéről (Franklin- és Sterling bánya, New Jersey, USA) származnak. Mindezt a nagyhírű bányában keményen dolgozó, a XIX-XX. század fordulóján kivándorolt magyar bányászoknak és leszármazottaiknak köszönhetjük, akik évtizedeken át gyűjtötték és megőrizték óhazájuknak a páratlan értékű anyagot.

ÉPÜLETELEMEK

A 60+Fotókör „ÉPÜLETELEMEK" c. kiállításán szereplő képem. 2014 október.

9. Pannónia Diaszalon és Pannónia Fotóművészeti Fórum 2014


A biatorbágyi „9. Pannónia Diaszalon és Pannónia Fotóművészeti Fórum 2014" pályázatán 5 képem szerepelt. A kapható pontszámok maximuma 9 volt, az élmezőny 6-tól kezdődik.

5 pontot kapott a „Háború és béke" és a „Hogy vagy..." c. képem, 4 pontot az „Irodaház" és 3 pontot az „Üvegkupola" és a „Zalai dombok" c. képem.

 

A XXXI, MAFOSZ Szalon

2014 máj. A XXXI, MAFOSZ Szalon-on (le)szerepelt képem „Előszezon".


SZIVÁRVÁNY Dunakeszin

 

2014 november 26.

BERLIN, ÖRDÖGHEGY

Kilátás a Potsdamer téri Panoramapunkt toronyházból. Távolban az Ördöghegy (Taufelsberg), Berlin legmagasabb pontja.

Itt 1937-ben Honvédelmi Műszaki Iskolát avattak fel. Mivel az akadémiai negyed a város legmagasabb pontján (114,7 méter) épült meg, a háború után az Egyesült Államok hadserege a szövetségesek által ellenőrzött nyugati kerületeiből, több mint 400 ezer ház törmelékét kezdte el ide hordani, 1972-ig 26 millió köbméternyit.  1972-ben – a közelben felállított szovjet és NDK-s lehallgatóállomások kiiktatása érdekében – Washington itt építhesse fel az egyik legnagyobb kapacitású lehallgatóállomását. A létesítményben 1000 amerikai és 500 brit hírszerző teljesített szolgálatot három műszakban. A rendszerváltást követően az Ördög-hegy elveszítette katonai jelentőségét, a radar- és a lehallgatóállomást leszerelték, a britek és az amerikaiak 1993-ban elhagyták az állomást. A létesítményt a polgári légi irányítás vette át. 1999-ig innen ellenőrizték a németek Berlin légterét és légforgalmát, azóta az épület üres, elhanyagolt.

PÉCSI hangulat

 

Szemelvények a Zsolnay kiállításról